Burján Eszter vagyok, 1979. március 1-én, a Halak csillagjegy szülötteként Budapesten láttam meg a napvilágot. Azóta is itt élek családommal.

Eredeti szakmám és végzettségem táj- és kertépítészmérnök, de jelenleg ennek társszakmájában, a Budaörsi Városháza Főépítész Irodáján tevékenykedek településmérnökként.


Az üvegfestés iránti rajongásom és elköteleződésem egy pirinyó színes, matricafestékből készült csikóhallal kezdődött… a testvéremtől kaptam egy napon „csak-úgy-ajándékba”. Ebben a halacskában egyből megragadott a színek és a fények játéka, így azóta is az ablakomon „kergetőzik” immár több társával együtt, nélkülözhetetlen színfoltját képezve a szobámnak.

Az első pár tégely rendes üvegfestéket névnapomra kaptam ajándékba és onnantól kezdve se éjszakám…se nappalom…átalvatlan éjszakák…csak a festés a festés a festés…


A Sors úgy hozta, hogy budaörsi munkám révén ismerkedhettem meg Vass Gabriellával, lelkes üvegfestő „oktatóval”, aki a kezdetektől fogva tanácsaival hozzásegített az üvegfestés technikájának elsajátításához. Az egyre több és több gyakorlás során aztán saját kudarcaimon keresztül „fedeztem fel” a technikában rejlő korlátokat és lehetőségeket, valamint tapasztaltam ki a hideg síküvegfestés csínját-bínját: a kontúrozást, az árnyalást, árnyékolást, a többrétegű festést.

Az üvegfestés mára mindennapi foglalatosságommá vált, a hétköznapjaim szerves részét alkotja. Természetes, ösztönszerű cselekvés, felnőtt-játék, mely létszükségletem. Tanulni, fejlődni akarok benne és általa, önmagam fejlesztése és elmélyülése céljából. A festés megnyugtat, elgondolkodtat, pihentet, önismeretre késztet, szemléletet ad, harmóniát teremt, kikapcsol, a színek pedig ellazítanak és feltöltenek energiával.


Az üvegfestés jól kiegészíti kedvelt szabadidős tevékenységeim palettáját: a festés mellett szeretek sétálni, kirándulni, túrázni, olvasni, zenét hallgatni, színházba-moziba járni és a családommal, valamint a barátaimmal lenni, beszélgetni és nem utolsósorban nevetni… nevetni... nevetni…


Ezúton szeretném megköszönni Döminek – a testvéremnek, aki most olyan távol van tőlünk – a kezdő lökést, amit adott, a szüleimnek, a barátaimnak és a sok-sok kedves ismerősnek vagy ismeretlennek a bátorító és lelkesítő szavakat, a kitartást, a toleranciát, amit irántam tanúsítottak/anak, valamint „Fényjátékos barátnőimnek” azt a nyitottságot és kedvességet, amivel maguk közé fogadtak!

„A szín: élet. Színek nélkül halott lenne a világ. Őseszmék a színek, a kezdettől fogva való színtelen fénynek és ellentétpárjának, a színtelen sötétségnek a gyermekei. Mint láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színeket. A színek a fény gyermekei, a fény pedig a színek anyja. A fény, a világnak ez az ősjelensége a világ szellemét és eleven lelkét nyilatkoztatja ki a színekben… A szín ősi lényege álomszerű csengés, muzsikává varázsolódott fény. ”

(Johannes Itten)


Ha észrevételed van az oldalaimmal vagy a munkáimmal kapcsolatban, kérlek írj az email címre!