Gabi

1988-ban kaptam ajándékba egy hat színből álló üvegfesték készletet. Mivel nem sokkal ezelőtt született első kislányunk, természetes volt, hogy egyszerű kis gyerekrajzokat fessek vele: halacskákat a fürdőkádba, téli és nyári tájat, pillangót az erkély üvegére, virágokat a gyerekszoba üvegajtajára.

A festék elfogyott, s bár kedvem lett volna tovább alkotni, itthon még nem találtam egyik üzletben sem hasonló festékeket. Jó pár év eltelt, mire újra üvegfesték került a kezembe, de azóta folyamatosan festegetek. Először használati tárgyakat, mécsestartókat, bögréket, poharakat, vázákat díszítettem, de hamar beleszerettem a síküveg festésébe is. Pár éve tartok a Budaörsi Régészeti Múzeumban foglalkozásokat, ahol 6 éves kortól, és 60 éves koron túl is jönnek a festeni vágyók. Van aki rendszeresen, minden héten részt vesz a foglalkozásokon, van aki megtanulja a technikát, és otthon folytatja a festést. Semmi nem kötelező, mindenki azt fest, amit szeretne. Soha nem gondoltam, hogy bármit is meg tudnék tanítani valakinek, de jó, hogy van egy hely, ami teret adhat arra, hogy aki szeretné, az kihozhassa magából azt, ami amúgy is az övé. Örülök, hogy ebből a kis műhelyből többen is a Fényjátékosok körébe tartozunk. A folyamatos kapcsolattartás, a közös vacsorák és a kiállítások mindannyiunk életét pozitív élményekkel töltik meg. Egymást bíztatva, támogatva örömmel mutatjuk meg munkáinkat ismerőseinknek, barátainknak, azoknak, akiknek a véleményére sokat adunk, és mindenkinek, aki szívesen fogadja őket.

Mindig szerettem azokat a dolgokat, amiket csináltam, és soha nem sikerült kategóriák szerint csoportosítanom azokat. Így nem tudom azt mondani a festésre, hogy az kikapcsolódás számomra, mert mindent annak érzek, ha valami más jellegű tevékenység után következik. Egyszerűen az üvegfestés is az életem része, ugyanúgy, mint minden más, amivel foglalkozom. Vele együtt kerek az egész.

Ha észrevételed van az oldalaimmal vagy a munkáimmal kapcsolatban, kérlek írj a email címre!